Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Jelzálogjog, és ami mögötte van

Az ingatlan adásvétel során gyakran találkozunk a jelzálogjog fogalmával. De mit is takar a jelzálogjog? Mikor érinthet bennünket? Mit jelent az elidegenítési tilalom, és vásárolhatunk-e ilyen ingatlant? Meglepő lehet, de jó, ha tudjuk, gyakrabban érinthet bennünket a jelzálogjog kérdésköre az ingatlanok adásvétele során, mint azt elsőre gondolnánk.

Az ingatlan adásvétel során gyakran találkozunk a jelzálogjog fogalmával. De mit is takar a jelzálogjog? Mikor érinthet bennünket?

Mit jelent a zálogjog és milyen célt szolgál?

A zálogjog, és azon belül a jelzálog a követelés biztosításának egyik eszköze. Különböző hitelek során többnyire a pénzintézetek  élnek ezzel a lehetőséggel, de bárkinek jogában áll követelését zálogjoggal biztosítani. Alkalmazható például magánszemélyek közötti kölcsönügylet biztosításaként vagy társasházi közös költség tartozás esetén, ha a társasház szervezeti és működési szabályzata felhatalmazza a közös képviselőt arra, hogy az adott albetétet jelzálogjoggal terhelje meg.

Honnan vehetem észre, hogy jelzáloggal terhelt egy ingatlan?

A jelzálog az ingatlan teherlapján, azaz annak III. részében jelenik meg. Bejegyzése megfelelő okirati formához kötötten kérhető a földhivataltól.

Megvásárolható zálogjoggal terhelt ingatlan?

Amennyiben a jelzálog mögött nincs további biztosítékként elidegenítési és terhelési tilalom, úgy a zálogjoggal terhelt ingatlan átruházható. Ebben az esetben szükség van a zálogjogosult hozzájárulására. Ha ilyen ingatlant vásárolunk, tűrési kötelezettség vonatkozik ránk. Ezt azt jelenti, meg kell várnunk, míg a zálogjog jogosultja más biztosítékot talál követelése erejéig.

Mit takar az elidegenítési és terhelési tilalom?

Az elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogjog további biztosítéka. Az ilyen jelzéssel rendelkező ingatlant nem lehet a jogosult kifejezett hozzájárulása nélkül értékesíteni. Ezt a tilalmat is a tulajdoni lap III. része tartalmazza.

Mit lehet tenni, ha ilyen tilalommal találkozunk?

Amennyiben a zálogjog további elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított, úgy az ingatlan kizárólag tehermentesítéssel, azaz a jelzáloggal biztosított követelés megfizetésével, esetleg a zálogjogosult részére nyújtott más biztosíték adásával vásárolható meg.

Jó tanács: Nagyon fontos, hogy mielőtt ingatlant vásárolunk, mindig ellenőrizzük annak tulajdoni lapját, különös tekintettel a teherlapra!

Megvásárolhatom az terhelt ingatlant úgy, ha magam is banki kölcsönt kívánok felvenni?

Akkor sincs probléma, ha ehhez az ingatlanhoz mi is banki kölcsönt veszünk fel.  A gördülékeny ügyintézéshez az kell, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban (adásvételi szerződés) pontosan rögzítve legyen a fennálló teher összege. A későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében nem szabad elfelejtenünk, hogy a hitelszámla zárásához bizonyos számlazárási díjat is felszámol a pénzintézet. A számlazárásról úgynevezett végtörlesztési igazolást ad ki a bank, amit adjunk át az adásvételt bonyolító ügyvédnek, aki rögzíti ezt az összeget.

Az ügyletben részt vevő felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő önerőből megfizeti az eladót terhelő hitelt, vagy azt is rögzíthetik, hogy a vevő hitelösszegéből rendezzék az eladó követelését. Szerencsére a bankok ilyen értelemben együttműködőek.

Vegyük számításba, hogy a kölcsönt folyósító pénzintézet a hitelösszeget minden esetben utolsó részletként folyósítja, így a vevő az önerőt még a folyósítás előtt át kell, hogy adja az eladónak.

A felvázolt esetben a földhivatalhoz négy különböző kérelem érkezik meg egyidejűleg:

  • a felek tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelme,
  • az eladót kötelező teher törlésére vonatkozó kérelem,
  • valamint a vevő által felvett kölcsönösszeget biztosító jelzálogjog,
  • illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére vonatkozó kérelem.

Az eladót terhelő követelés biztosításának törlését még a banki hozzájárulás beadása előtt ellenőrizzük, hogy az ne csupán a jelzálogjog, hanem a komplex teher, tehát jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű törléséről (vagyis tehermentesítésről) szóljon.

 A blogcikk szerzője Dr. Havas-Sághy Gábor ügyvéd, az Ügyvéd Házak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.

Ajánlott cikkek