Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Mit tehetünk, ha az eladó nem költözik ki időben?

Életünk egyik legfontosabb eseménye az ingatlanvásárlás. A jogi, – és amennyiben persze hitelt veszünk fel –, a banki buktatók, valamint az ezzel járó intézni valók súlyos terheket rónak ránk. Ám ha ezeken túlverekedtük magunkat, még nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. A beköltözés előtt ugyanis előfordulhat, hogy az eladó nem költözik ki az ingatlanból. Mit tehetünk ilyenkor? Íme néhány szakértői tipp ennek megoldására.

Az eladó a szerződéskötés során arra vállal kötelezettséget, hogy az ingatlan tulajdonjogát és birtokát (a vételár megfizetése ellenében) átruházza a vevőre (Ptk. 6:215.§). Az eladó ezen túlmenően köteles tájékoztatni a vevőt az ingatlan fontos tulajdonságairól, továbbá az arra vonatkozó jogokról és terhekről. Köteles továbbá az ingatlant érintő jogokat, körülményeket, és terheket igazoló okiratokat a vevőnek átadni. Az eladó szavatolja az ingatlan per-, teher- és igénymentességét, ezáltal a vevő tehermentes ingatlant tud szerezni.

Hiába azonban a törvényi kötelezettség, előfordulhat, hogy az eladó a vételár kifizetése után nem hajlandó kiköltözni az ingatlanból, noha a szerződésben megjelölt birtokbaadási határidő eltelt. Mit tehetünk ilyenkor? Öt jogi lehetőségünk van arra, hogy törvényesen megoldjuk a helyzetet.

  1. Kössünk ki kötbért a szerződésben!

A kötbér azt jelenti, hogy az eladó így kötelezi magát arra, hogy pénzt fizessen akkor, ha valamilyen okból, amelyért felelős, nem szerződésszerűen teljesíti a szerződést. (Ptk.6:186.§) A kötbér az egyik fél szerződésszegése esetén járhat, leggyakrabban akkor alkalmazzák, ha késedelmes teljesítés, hibás teljesítés áll fent, vagy akkor, amikor a teljesítés elmarad. Fontos, hogy a kötbért csak írásban, szerződésben lehet kikötni úgy, hogy a két fél által kialkudott birtokbaadási határidőt is meghatározzák. Ha az eladó eddig a határidőig nem bocsátja az ingatlant a vevő rendelkezésére, akkor az eladó az adásvételi szerződésben vállalja, hogy késedelemért kötbért fizet. Ezt hívjuk késedelmi kötbérnek. A kötbér mértékét célszerű, hogy az ingatlan értékéhez viszonyítva határozzuk meg. Például egy 50 millió forint értékű ingatlan esetén napi 25 000 forint összegű kötbér reálisnak tűnik.

  1. Mit tehetünk, ha nem határoztunk meg kötbért? Írjunk kiköltözési nyilatkozatot!

Ha kötbért nem határozunk meg, érdemes legalább egy úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot aláírni az adásvételi szerződéssel egy időben. Ebben az esetben az eladó közjegyző előtt nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy a szerződésben foglalt határidőig birtokba bocsátja az ingatlant. Amennyiben az eladó ezen kötelezettségének mégsem tesz eleget, úgy a nyilatkozat közokiratisága révén azonnal végrehajtható, így a vevő el tudja kerülni azt a hosszas pereskedést, ami az ingatlan kiürítésével jár.

  1. Csak a birtokbaadáskor fizessük ki a vételár utolsó részletét!

Ha se kötbért nem határoztunk meg, sem pedig kiköltözési nyilatkozatot nem írtunk alá, marad még egy eszközünk arra, hogy nyomást gyakoroljunk az eladóra. Általában bevett szokás, hogy a felek az adásvételi szerződés megkötése során úgy egyeznek meg, hogy a vevő a vételár utolsó részét a birtokbaadással egyidejűleg fizeti meg az eladónak. Így az eladónak kevésbé áll majd érdekében a birtokbaadás elodázása.

  1. Mi tehetünk, ha az eladó egy vállalkozás a vevő pedig magánszemély? Tűzzünk ki póthatáridőt!

Ha az ingatlan eladója egy vállalkozás, neki késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül kötelessége, hogy az ingatlant a vevő rendelkezésére bocsássa (Ptk.6:220.§). Ha ennek a kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a vevő póthatáridőt tűzhet ki a teljesítésre. Ha a póthatáridőig az eladói teljesítés elmarad, a vevő elállhat a szerződéstől. A vevő póthatáridő kitűzése nélkül is elállhat a szerződéstől akkor, ha az eladó a szerződésszerű teljesítést megtagadta. Ez a lehetősége akkor is fennáll, ha a felek így egyeztek meg a részletekben, illetve abban az esetben is, ha a szolgáltatás rendeltetésénél fogva az eladónak konkrétan meghatározott.

  1. Mit tehetünk, ha semmilyen szankciót nem kötöttünk ki?

Ha nem kötöttünk ki kötbért, de egyéb szankciót sem az eladóval szemben, akkor még mindig igénybe vehetjük a peres utat, ami persze költséges és hosszadalmas. Ha időközben kifizettük az ingatlan vételárát, az ingatlan tulajdonjogát már megszereztük. Ám ha a birtokbaadás elmarad, akkor a vevő pert indíthat az eladóval szemben. A vevő kérheti a bíróságtól, hogy kötelezze az eladót a birtokbaadására, továbbá használati díj fizetésére, arra az időszakra vonatkozóan, amikor az ingatlant jogszerűtlenül használta.

A blogcikk szerzője Dr. Sántha Gergely ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.(info@ugyvedhazak.hu).

Ajánlott cikkek