Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Szilikát: előnyök és hátrányok az építkezésben

Egy időben rossz hírét keltették a gázszilikát házaknak, mivel elterjedt, hogy falai rákkeltő radioaktív sugárzást bocsátanak ki. Mennyire valós a veszély? Tényleg káros az egészségre a gázbeton? Érdemes befektetnünk egy ilyen anyagból készült ingatlanba? 

Mi az a szilikát?

A földkéreg negyede szilíciumból áll, azonban a vele kémiailag rokon széntől eltérően csak vegyületei formájában fordul elő, amelyek közül a legelterjedtebb a szilíciumdioxid, vagyis a homok és a gránit alkotóeleme. A szilikátok legnagyobb része szilíciumdioxidból és kovasavakból ered, a kőzetalkotó ásványok csoportjába tartoznak. 

Számtalan szilikátásvány található különböző por állagú ételféleségekben, ahol a kristályok az élelmiszerrészecskék összetapadását akadályozzák meg. Ide tartozik például a magnézium-szilikát és a kálcium-szilikát is.  Építkezéseknél a legismertebb szilikát típus a gázszilikát, ami nem kémiai kifejezés, hanem az előállításkor jelentkező gázképződésre utaló elnevezés.

Hogy készül a gázszilikát?

Svédországban a 20. század elején kezdték el kutatni, hogy milyen építőanyagot lehetne nagy mennyiségben előállítani a természetből, ami akárcsak a fa, könnyen megmunkálható és magas a nyomószilárdsága.  Így jött létre a pórusbeton, amit gázszilikátként és gázbetonként is ismerhetünk. 

A gázszilikát főként mészből vagy cementből és valamilyen adalékanyagból készül, amihez alumíniumpasztát  és vizet kevernek. Amikor az alumínium reakcióba lép a vízzel, hidrogéngáz keletkezik, ami buborékképződéshez és az anyag duzzadásához vezet. A folyamat végén pórusok, üregek keletkeznek a betonban, aminek a porózusságát, jó hőszigetelő képességét köszönheti a ma már pórusbetonnak nevezett építőanyag. 

Mi a különbség a pórusbeton és a gázbeton közt?

Magyarországon a ‘60-as évektől kezdve gyártottak gázszilikát falazóelemeket, amelyeket annak idején kohópernyéből állítottak elő. Innen ered a szilikát tégla korabeli szürke színe is. A mai pórusbetonnak már a kvarchomok a fő alkotóeleme, ennek megfelelően a színe fehér. 

 

Sugárzásveszélyes a gázszilikát?

Számos vád érte a gázbeton házakat, hogy a lakókat radioaktív sugárzásnak teszik ki. Való igaz, hogy a rendszerváltás előtt erőművekből, illetve vasgyártásból és bányászatból melléktermékként kinyert kohópernyét, salakot használták fel a szilikát téglák gyártására. Attól függően, honnan származott a nyersanyag,  előfordulhatott néhány esetben, hogy a falazóanyagból sugárzást észleltek.  

Ha ezek az épületek annak idején tartalmaztak is káros anyagokat, mára ezek valószínűleg már kioldódtak a falakból. A modern pórusbetonnál ilyen veszély egészen biztos nem fenyeget, mivel fő alkotóeleme a kvarchomok, ami teljes mértékben környezetbarát. 

A szilikát tégla előnyei 

A modern szilikát tégla népszerű építőanyag, amely számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik:

  • Olcsó,
  • könnyű vele dolgozni, 
  • jó hőszigetelő,
  • egyszerűen megmunkálható,
  • árnyékoló hatás (pl. radar-és mobilsugárzás ellen),
  • jó hangszigetelő, 
  • jó páraáteresztő.

A szilikát téglák ma már biztonságos, veszélytelen építkezési alapanyagok.

A gázszilikát tégla hátulütői

A pontenciális sugárzásveszélyen kívül még egyéb negatívumok is előfordulhatnak a gázszilikátból készült házaknál:

  • Helytelen kivitelezésnél alacsony nyomószilárdságból eredő repedezések.
  • Hajlam a zsugorodásra.
  • A nagy térfogatnövekedés miatt könnyen nedvesedhetnek és penészedhetnek a falak. 

Egy korábbi, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) által készített vizsgálat eredményei szerint a forgalmas utak mentén álló gázbeton épületekben magas formaldehid-koncentrációt mutattak ki. Nagy mennyiségben ez az anyag rákkeltő hatású. Szakértők szerint megfelelően végzett kivitelezés esetén a gázbeton nem jelent kockázatot az egészségre.   

Mi a teendőnk gázbeton ház vásárlásakor?

Ezt a három lépést nem érdemes kihagyni a döntés előtt.  

  • Amennyiben a ház a rendszerváltás előtt épült, végeztessünk vizsgálatot, hogy ki van-e téve radioaktív sugárzásnak.
  • Nézessük meg egy statikussal is, ugyanis a korábban készült gázbeton falazatok terhelhetősége alacsonyabb lehet, amit nem feltétlenül vettek figyelembe a tervezés során. 
  • Méressük fel az esetleges hibákat egy építésszel, aki véleményt mond a szigetelésről és a vizesedésről is.
Ajánlott cikkek