Cikkünket frissítettük a 2022-es évre vonatkozólag. Örökösként kötelesek vagyunk az örökölt vagyontárgy tiszta értéke után illetéket fizetni. De mit jelent ebben a mondatban a tiszta érték? Kik számítanak örökösnek? Milyen vagyontárgyakról eshet szó? Milyen mértékű az illeték, és ki köteles megfizetni? Lehet mentesülni a teljesítés alól? Cikkünk minden örökösödési illetéket érintő kérdésre választ ad, ha eltévedtünk kicsit a paragrafusok sűrűjében.

Örökösödésre vonatkozó illetéktörvény

Magyarországon az 1990. évi XCIII. törvény határozza meg a hagyatéki ingóságok és ingatlanok utáni illetékfizetési kötelezettséget. Az örökségből ránk maradt vagyontárgyak megszerzése a törvény értelmében ugyanúgy vagyonosodásnak számít, mint az ingatlanszerzés, azaz kötelesek vagyunk adót fizetni utána. Bizonyos esetekben viszont mentesülhetünk a fizetési kötelezettség alól. 

Az öröklési illeték alapja

A fizetendő illetéket a hagyatéki vagyon tiszta értéke alapján számítják ki, vagyis a megszerzett vagyon értékéből többek közt levonják az örökséget terhelő tartozást. A hagyatéki terhekhez tartoznak az eljárás során kirendelt gondnoki és végrendelet-végrehajtói tiszteletdíjak is, ezek szintén csökkentik az örökség mértékét. 

A kötelesrész értéke is tovább csökkentheti a kiadásra kötelezett örökös örökrészét. Azoknak az örökösöknek, akik a kötelesrészre jogosult követelését nem az örökségből származó ellentételezéssel rendezik, nekik visszterhes vagyonátruházási, a kötelesrészre jogosultnak pedig öröklési illetéket kell fizetniük.

Az örökösödési illeték mértéke

Az örökösnek a hagyaték tiszta értéke után alapesetben 18 százalékot kell fizetnie. Lakástulajdon, lakástulajdonrész és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetében az illeték 9%-ot tesz ki. Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésekor az adó mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszeresére rúg.  

Mikor mentesülünk az örökösödési adó megfizetésétől?

A 2013-ban és 2020-ban megváltozott öröklési szabályok értelmében a következő esetekben nincs illetékfizetési kötelezettségünk: 

• egyenes ági öröklés esetén:
  • felmenő egyenes ági rokonok (szülő, nagyszülő, dédszülő)
  • lemenő egyenes ági rokonok (gyermek, unoka, dédunoka)
  • örökbefogadás révén létrejött rokoni kapcsolat is ideértendő;
  • házastárs, bejegyzett élettárs általi örökrész után;
• az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész;
• ha házasságon kívül született gyermek (vérszerinti apa elismerő nyilatkozata, utólagos házasságkötés vagy jogerős bírói ítélet esetén);
• ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelt gyermeke (az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes, viszont gépjárművekre nem vonatkozik);
• ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelőszülője (az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes, viszont gépjárművekre nem vonatkozik);
• abban az esetben, ha az egy örökösre eső ingóság 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része;
• a hagyomány, vagyis a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség esetén;
• a lakástakarék-szerződés révén létrejövő vagyonszerzés után;
• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése;
• lakóház-építésre alkalmas telek illetve tulajdoni hányad esetében, amennyiben az örökös 4 éven belül lakóházat épít rá, és ezt az illetékfizetés-meghagyás jogerőre emelkedése előtt jelzi a NAV-nak.

Gyakori kérdések az örökösödési illeték kapcsán

Végtelen számú kérdés merül fel az örökösökben az eljárás során, melyek közül a legfontosabbakat emeltük itt ki. 

Öröklési illeték készpénz után 

Készpénzre és bankbetétekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak: egyenes ági leszármazottak között nincs illetékfizetési kötelezettségünk, egyéb 300 000 forint feletti ingóhagyaték esetében az örökség 18%-a. Ha a készpénzes örökség nem kerül be hagyatéki eljárásba, később már nem formálhatunk rá igényt. 

Illetékfizetési kötelezettség ingatlanhagyaték esetén

Ingatlanok öröklésének esetében más szabályok vonatkoznak a lakástulajdonra és egyéb típusú ingatlanokra. A lakástulajdonra, valamint a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra csökkentett, 9%-os örökösödési illeték vonatkozik, míg az egyéb ingatlanokra (pl. garázs) 18%, akárcsak az ingóságok esetében. Termőföld-tulajdonjog megszerzése esetén örökösödési illeték-kedvezményekkel számolhatunk az örökös személyétől függően.

Külföldi örökség utáni illeték fizetése

Magyar állampolgár által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra abban az esetben kell a magyar öröklési illeték megfizetésének szabályait alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki.

A blogcikk szakértője Dr. Zalavári György ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat alapítója ([email protected]).