Kategóriák
Ugrás a hirdetésekhez

Zavaró a kisállat a szomszédban? Mi a jogi helyzet?

ügyvéd
Az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.

A lakás a magánélet színtere, melynek alapvető célja, hogy a kikapcsolódás helyéül szolgáljon az emberek számára. Ugyanakkor az olyan lakhatási formáknál, ahol több tulajdonos szorosabb együttélése valósul meg – ilyenek a társasház, ikerház, sorház – az egyéni életvitelből eredő konfliktusok száma könnyen megemelkedhet. Ékes példája ennek a kisállat tartása és az abból eredő problémák.

Az állattartás jogi kerete

A kisállat tartásáról a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) kormányrendelet vonatkozik. A jogszabályok szerint csak úgy tarthatjunk otthonunkban házikedvencünket, hogy a tartás lehetővé tegye az állat természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Ezt a jogi keretet bővíti az, hogy a helyi önkormányzatok törvényi felhatalmazást kaptak arra, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására saját szabályokat alkothassanak.

Van jogunk kisállatot tartani?

Természetesen igen, viszont nem szabad ennyire leegyszerűsíteni ezt a kérdéskört. Mivel valóban jogunk van állatok tartására, viszont ezzel párhuzamosan a környezetünkben élőknek pedig joguk van otthonuk használatának zavartalanságához. A Ptk. szerint a kisállat tartása kapcsán tulajdonosként kötelesek vagyunk tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarnánk, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnénk. A két érdek ütközése esetén – ahogy a legtöbb esetben is – célszerű megkísérelni a vitás helyzet békés úton, megegyezéssel történő rendezését, de ha ez eredménytelen, akkor vehető igénybe a jogi út.

A társasházakra vonatkozó speciális szabályok

Társasházak esetében manapság már abszolút nem ritka, ha az egyik lakó állatot tart. Viszont a társasház esetén a szabályozási körben még a társasházakról szóló törvényt is alkalmazni kell, amely szerint az együttélést a szervezeti- és működési szabályzat (SZMSZ), valamint a házirend szabályozza. A két okirat kifüggeszthető a közös tulajdonú helyiségekben, így minden lakó számára megismerhető. A házirend szabályait minden ingatlanhasználó – függetlenül a használat jogcímétől – köteles betartani. Az állattartással kapcsolatos szabályokat is ezen szabályzatokban lehet rendezni a vonatkozó jogszabályok keretein belül, mindezt úgy, hogy ez a szabályozási gyakorlat nem lehet ellentétes a helyi önkormányzati rendeletben meghatározottakkal sem. Fontos tudnunk, hogy az egyes lakásokban tartható állatok számát a házirend korlátozhatja. Ezt pedig figyelembe kell vennünk, ha úgy döntünk, hogy állatot szeretnénk tartani.

Ikerházak és sorházak

A társasházakéhoz hasonló, részletes szabályozást az ikerházak és a sorházak vonatkozásában ugyan nem lehet találni, de természetesen az általános szabályok rájuk is vonatkoznak. Ezek az ingatlanok tulajdoni viszonyaik alapján jellemzően osztatlan közös tulajdonban vannak, így a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai alkalmazandók rájuk. A Ptk. e körben úgy rendelkezik, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, azonban ezt a jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

A jogérvényesítés

Sajnos időnkét a legnagyobb jószándék ellenére sem születik meg a békés megállapodás a felek között. Ilyen esetekben a kisállat tartásával kapcsolatos probléma kapcsán az illetékes önkormányzati jegyzőnél birtokvédelmet lehet kérni. Minden esetre kiterjedő és irányadó választ a vonatkozó jogszabályok azonban nem adnak az állattartással kapcsolatban. Sok lényeges kérdést részletszabályokban, önkormányzati rendeletekben, a szervezeti és működési szabályzatban vagy házirendben találhatunk meg. Ez pedig azt is eredményezheti, hogy községenként, városonként, sőt, akár társasházanként, épületenként is eltérő szabályokkal találkozhatunk.

A bírói gyakorlat rögzíti, hogy – a helyi sajátosságokra is tekintettel –melyik az a magatartás, ami a környezetet sértő magatartásnak tekinthető. Számíthat az is, hogy a panaszos fél olyan környezetbe költözött önkéntesen, ahol nem tiltott az állattartás. Ezeken túl született már olyan bírósági határozat is, amely kimondta, hogy meghatározott személyek fokozott érzékenysége nem eredményezheti azt, hogy az állattartó ezen tevékenységének megszüntetésére kényszerüljön. A korábbi esetekből kiindulva a jogszabályoknak, házirendnek megfelelően tartott kisállat gazdájával szemben a szomszédnak az allergiára, vagy kisgyermekre hivatkozással indított birtokvédelme valószínűleg nem fog a kívánt eredményre vezetni.

A blogcikk szerzője dr. Kiss D. Csaba ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.

Érdeklődsz a téma iránt? Ezt is olvasd el!