Előfordulnak olyan helyzetek, amikor ingatlantulajdonosként engednünk kell, hogy mások használják az ingatlanunkat, illetve annak bizonyos részét. Ez a szolgalmi jog, amiről keveset tudunk. Mire készüljünk olyan ingatlanügyekben, ahol az ingatlan szolgalommal terhelt? 10 tudnivaló a szolgalmi jogról.
-
Mit jelent a szolgalmi jog?
A sokszor tévesen használt szorgalmi jog megnevezés helyett helyesen szolgalmi jogról beszélünk. A szolgalmi jog alapján az ingatlanunkat valaki más meghatározott célból és terjedelemben használhatja. Fontos megkülönböztetni ezt a jogot a használat jogától, ami személyhez kötődik, de az utódlás lehetősége nélkül. A szolgalom esetében ez máshogy van: a jogot az ingatlan mindenkori tulajdonosa gyakorolhatja, amely tulajdonosváltozás esetén is fennmarad.
-
Milyen fajtái vannak?
A törvény nem határozza meg tételesen a szolgalom fajtáit, viszont példaként sűrűn találkozhatunk vele különböző problémás helyzetek megoldásaként így vezetékek elhelyezésekor, pince létesítésekor, telken vagy egyéb ingatlanon átjáráskor, illetve a vízelvezetés vagy épület megtámasztása céljából egyaránt alkalmazható.
-
Hogy jön létre a szolgalom az ingatlanon?
Szolgalmi jog létrejöhet szerződéssel, elbirtoklással, továbbá leginkább közművek esetében hatósági határozattal vagy bírósági ítélettel, amit az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni. A telki szolgalom többnyire a szomszédos ingatlanok esetében figyelhető meg. Ennél az esetnél a telki szolgalmat a tulajdonos érdekeinek kímélésével kell gyakorolni úgy, hogy az minél kevésbé legyen terhes a másik fél számára.
-
Milyen időtartamra szól?
A szolgalmi jog korlátlan időtartamra szól, de csak addig áll fenn, ameddig maga a szükséglet is, amely miatt létrehozták. Ha határozatlan idejű használatról beszélünk, azt nem szolgalmi jognak nevezzük.
-
Milyen módon szűnhet meg a szolgalom?
Ha az ingatlan használatához már nem szükséges a szolgalom, akkor a bíróság megszüntetheti, korlátozhatja vagy felfüggesztheti. Megszűnik a szolgalom akkor is, ha tizenöt évig nem gyakorolta szolgalmi jogát a jogosult.
-
Mit tehetünk, ha akadályozzák a jog gyakorlását?
Első lépésként a területi önkormányzat jegyzőjéhez érdemes fordulnunk birtokvédelemért, továbbá lehetőségünk van bíróság előtt is érvényesíteni igényünket.
-
Mit jelent az útszolgalom?
Az útszolgalom jogszabály által létesülő szolgalmi jog. Ha az ingatlan nincs összekötve közúttal, esetleg össze van kötve, de az közlekedésre nem megfelelő. A bírói gyakorlat szerint akkor érvényesíthető, ha a megközelítés lehetetlen, vagy az rendkívüli nehézséggel járna.
-
Átruházható a szolgalmi jog?
Az ingatlant illető szolgalmi jogot nem lehet átruházni, így például vízvezetési szolgalom esetén más részére sem lehet biztosítani a vízvételezést.
-
Kérhető ellenérték a szolgalom alapításáért?
Szolgáló teleknek hívjuk azt a telket, amelyiket igénybe veszik és uralkodó teleknek azt, amelyiknek a javára szól a szolgalom. Ellentételezése során vizsgálni kell az ingatlan értékét és azt, hogy a szolgalmi jog milyen mértékben csökkenti azt. Például egy vezeték elhelyezése a beépíthetőséget is hátrányosan érintheti, ezáltal jelentős értékcsökkenés is megállapítható, amelyet a szolgalmi jog jogosultjának kell megtérítenie.
-
Kit terhelnek a szolgalom gyakorlásával járó költségek?
Erre vonatkozóan a felek megállapodhatnak a költségviselésben. A jogszabályi előírások szerint olyan arányban kell viselni a költségeket, amilyen arányban a használat történik, sok esetben megfigyelhető, hogy egyenlő arányban viselik a költségeket.
A blogcikk szerzője Dr. Fekete Bálint ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.