A lakástűz oltásakor nagy esély van rá, hogy a szomszéd lakásokban is kár keletkezik. Az oltás miatti elázás, a tűz általi kormolódás mind-mind sújtja azokat a lakástulajdonosokat, akik az érintett ingatlan közelében helyezkednek el. Mostani cikkünk azt vizsgálja, hogy kit terhel a felelősség, valamint a pórult járt tulajdonosok miként tudják érvényesíteni kártérítési igényüket.
Törvényi keretek
A Polgári Törvénykönyv Dologi Jogi könyvének Tulajdonjogi cím alatt az 5:22§ szakasza rögzíti, hogy minden tulajdonos jogosult a saját dolgát használni. A használat tartalmát mindig a dolog természete határozza meg. A használat célja lehet a tulajdonos vagy családtagjainak – ilyen cél lehet a lakhatás – szükségleteinek kielégítése. Viszont a használat sosem irányulhat jogszabály által tiltott célra, vagyis még a saját ingatlanunkban sem folytathatunk törvénybe ütköző tevékenységet. Sajnálatos törvényszerűség, hogy bizonyos dolgok használatával szükségszerűen együtt járnak a károk is. Főszabályként ilyen esetekben kijelenthető, hogy a károk viselése a tulajdonost terheli, ha annak megtérítésére senki mást nem lehet kötelezni.
A dolog használata azonban mégsem jelent korlátlan jogosultságot a tulajdonos számára, hiszen a jogszabály általános korlátot szab. A Polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonos saját dolgának használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel a jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Tehát a dolog használata nemcsak egy jogosultsága a tulajdonosnak, hanem hétköznapi és jogi értelemben véve is felelősséget jelent a tulajdonosnak, amit mások irányába viselnie kell.
A szomszédjogi alapvetés
A tulajdonosnak azt a kötelezettségét, hogy tartózkodjon a szomszédai – mostani cikkünk példájánál maradva – és a társasházi lakóközösség szükségtelen zavarásától, mások joggyakorlásának megsértésétől, összefoglaló néven szomszédjogi alapvetésnek nevezzük. A szomszédjogok gyakorlati előnye, hogy kijelöli a határokat, ameddig a szomszédoknak viselniük kell az egymás tulajdonosi érdekköréből keletkező szükségszerű áthatásokat. A szomszédjogi ráhatások igen sokfélék lehetnek. Jellemzően ide sorolható például a zavaró zaj, a por, a füst, vagy a különböző hanghatások. A szükségtelen zavarás pontosan körülírt definíciója nem olvasható ki a törvényből, hiszen az mindig a bíróság egyedi mérlegelési körébe tartozik. Az ebbe a kategóriába tartozó zavarás jogkövetkezményei megalapozhatnak nem vagyoni igényeket, birtokvédelmi igényt és károkozás esetén megtérítésre vonatkozó igényt. A szükségtelen zavarással okozott kárt a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott károk szabályai szerint kell megítélni.
A szükséghelyzetben okozott kár
Fontos megismernünk a károkozásnak egy speciális esetét, a szükséghelyzetben okozott kárt. Szükséges károkozásnak minősül minden olyan károkozás, amely mások életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély megszüntetése céljából okoznak. A magyar jog alapvetése, hogy minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a kárt a károkozó szükséghelyzetben okozta. Tipikus ilyen eset a lakástűz oltásával keletkezett károk köre.
Maradjunk is ennél a tipikus esetnél: társasházi lakástűz oltásakor a lakások közös határolófalainak egybeépítettsége okán előfordulhat átázás a tűzzel nem érintett lakás tekintetében. Egy ilyen esetben speciális hárompólusú jogviszony jön létre a tűzzel érintett lakás tulajdonosa, az átázással károsult lakástulajdonos, valamint a tűzoltóság között. Megvizsgálva ezt a speciális helyzetet, a kárt a tűzoltóság okozta az oltás során használt oltóanyaggal, viszont a károkozást a tűzzel érintett lakástulajdonos szükséghelyzete eredményezte és végül a vétlen szomszéd is kárt szenvedett saját hibáján kívül.
A kártalanítás
A károsult szomszéd saját kárának megtérítését – amennyiben annak mértéke nem lépi túl a szükséges mértéket – kártalanítás keretében a tüzet okozó szomszédtól követelheti. A kártalanítás mértékének kiinduló szabálya a teljes kártérítés. Viszont a teljes kártérítés mértékét a bíróság különös méltánylást érdemlő helyzetben alacsonyabb összegben is meghatározhatja. A tűzoltóság károkozásért csak akkor tartozna felelősséggel, ha indokolatlanul okozott volna többletkárt az oltás során, például a tűz eloltását követően a csövek összepakolása során a szomszédos terasz korlátjának üvegét betörik. Az ilyen kár indokolatlan, hiszen a veszélyhelyzet elhárítását követően keletkezett. A tűzoltóság a többletkárokért a szerződésen kívül okozott kártérítés szabályai szerint köteles helytállni.
A blogcikk szerzője Dr. Bognár Tímea Anett ügyvéd, az ÜgyvédHázak országos ügyvédi ingatlanközvetítő hálózat tagja.