Legutóbbi Live adásunk témája az ingatlanpiac 2025-ös alakulása volt, amelyről Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője és Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezető tulajdonosa, valamint a Bayer Property értékesítési igazgatója és a Barnes Hungary vezetője beszélgettek. A Live felvétele visszanézhető, legfontosabb mozzanatairól pedig az alábbiakban írásban is beszámolunk.
A beszélgetés felvétele
A Live adás visszanézhető a Facebook oldalunkon, YouTube csatornánkon, videó podcastként elérhető Spotify-on, vagy az alábbi lejátszón keresztül:
Meddig tart a piac hajtóereje?
Balla Ákos a beszélgetés elején megjegyezte, a tavalyi év magas ponton zárt, még a szokásos év végi elcsendesedéshez képest is. Arról azonban óvatosabban fogalmazott, mennyire optimista a 2025-ös évvel szemben, az élénkülés és a piaci lendület ugyanis szegmentált: sokkal aktívabb az érdeklődés ott, ahol sokféle ingatlantípus elérhető, és bőven van kínálat családi házak mellett kisebb társasházi lakásokból is.
Ákos azt is felvetette, hogy amíg mindenki az állampapír pénzekre vár, fontos felismerni, hogy azok nem érkeznek majd egész évben. A szakember szerint kérdéses, meddig tart ki az év eleji lendület, és mi hajtja majd a piacot az év második felétől kezdve. Olyan lakhatási célú támogatásokban bízik, ami az átlag dolgozó réteg számára elérhetővé teszi az ingatlanvásárlást a szabad felhasználású pénzek, mint például a Babaváró hitel helyett.
Nem jelent mindenhol pénzesőt az államkötvények lejárata
Balla Ákos óvatosan gondolkodik az év elején felszabaduló állampapírok ingatlanpiacra áramlásáról is. A szakember szerint biztosan lesz, aki a korábban államkötvényben lekötött megtakarításait ingatlanba fekteti, legyen az lakhatási vagy befektetési célú vásárlás.
A példa kedvéért, aki belvárosi panellakását ügyesen tudja értékesíteni, és annak az árát kiegészíti államkötvényből felszabaduló megtakarításaival, nem irreális, hogy túlzott eladósodás nélkül vásároljon 100 millió forint körüli szép, új építésű vagy újszerű, energiahatékony ingatlant, magyarázza Ákos. A megvásárolt ingatlanok korábbi tulajdonosai pedig szintén költöznek majd valahová, ami elindít egy hullámot. A szakember azonban arra nem számít, hogy ez a fővároson és az agglomeráción kívül is számottevő mértéket érjen el.
Belváros, agglomeráció – vagy vidék?
Hol kelendőbb most egy ingatlan, illetve hova érdemes kacsintani a befektetőknek, kérdezte vendégünket Balogh László. Balla szerint attól nem kell félni, hogy kiüresedne az agglomeráció, de ahogy egyre több cég rendeli vissza a munkatársakat a home officeból az irodákba, kényelmi kérdéssé válik a forgalom miatt akár 1-1,5 órásra duzzadó bejárási idő.
Az ingatlanszakember szerint talán kevesebben döntenek most a fővárosból kiköltözés mellett, de van egy másik szempont is: az agglomeráció már nem csak a Budapesthez való közelségről szól. Felnőtt egy generáció, aki haza jár az agglomeráció városaiba, ott szeretne ingatlant venni, a nagyszülőkhöz közel családot alapítani.
A nagyobb vidéki városok ingatlanpiaca a befektetőket csak akkor vonzza, ha a városban van megfelelő minőségi munkalehetőség és felsőoktatási intézmény. Előbbi fizetőképes vásárlóerőt, utóbbi egészséges bérleti piacot jelent. Jelenleg ilyen például Debrecen, ahol a Bayernek van új építésű ingatlanfejlesztési projektje is. Nem véletlen, hogy Debrecenben millió forint körüliek a négyzetméterárak, azaz drágábbak, mint némely budapesti kerület. Ahol azonban az infrastruktúra, a munkahelyek vagy a diákok áramlása nem adott, ott nem lesz kereslet minőségi, új építésű ingatlanokra a szakember szerint.
Mindig slágertermék a panel
Balla Ákos kiemelte, ha egy piaci elemzésben vagy egy három perces hírblokkban arról van szó, hogy nő a kereslet, vagy emelkednek az árak az ingatlanpiacon, az sosem általánosan az egész országra igaz. El kell tudni dönteni, mi az, ami az olvasó helyzetére vonatkozik, mielőtt egy címsor alapján árazzuk be a hirdetésünket.
„Ma az ingatlanárak attól nőnek, hogy a befektetők rárepülnek a kis, jó lokációjú, könnyen kiadható lakásokra. Ezzel szemben egy hatalmas, vidéki, nem energiahatékony családi ház iránti kereslet, vagy ennek a reális négyzetméterára nem nő. Amire nem volt kereslet 4-5 éve, annak ne emeljük meg az árát, mert valószínűleg nem számíthatunk semmire, csak a rezsi számlákra.”
– figyelmeztet Balla Ákos.
A panellakás ezzel szemben mindig slágertermék. Társasházi lakás vásárlásánál az ingatlanszakértő arra hívja fel a figyelmet, érdemes arra is figyelni, ami a küszöbön kívül esik. Nagyon nem mindegy, hogy egy proaktív lakóközösséggel és egészséges megtakarításokkal rendelkező házban veszünk lakást, vagy a panelünk mellé a társasház hitelének egy részét is megörököljük az eladótól.
Hallgasd meg az egész beszélgetést
Ha érdekel a teljes beszélgetés, kíváncsi vagy milyen kérdéseket tettek fel a nézők, mit gondol Balla Ákos és Balogh László például Románia schengeni tagságának ingatlanpiacra gyakorolt hatásáról vagy az 5%-os THM-plafonról, akkor feltétlenül nézd meg a teljes adást!
YouTube csatornánkon lejátszási listába rendeztük összes korábbi Live beszélgetésünk felvételét: