A jelenlegi változó lakáspiacon, ahol jelentősen csökkent a vevők száma, még fontosabbá válik, hogy az eladásra szánt ingatlanunk kitűnjön a kínálatból, azaz minél profibb és meggyőzőbb hirdetéssel vonzzuk a lehetséges vevőjelölteket. Ennek érdekében egyre nagyobb szerephez jutnak az ingatlanközvetítők, akik átlátják a piaci változásokat és az aktuálisan reális árakat. Annak néztünk utána, hogyan alakultak a lakás- és a hirdetési árak az elmúlt nyolc évben.
Az elmúlt évtized lakáspiaci aranykora után – amikor drasztikusan nőttek az árak, prosperált a hitelpiac és szinte minden ingatlant megvásároltak a vevők – tavaly már megtorpanást tapasztalhattunk. Kínálati piac alakult ki, azaz sokkal több az eladó ingatlan, mint a potenciális vevőjelölt. Ez megállította az elmúlt évek dinamikus árnövekedését, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődött az alku szerepe, amely akár elérheti az 5-10%-ot is függően az adott lokációtól, állapottól és településtípustól.
Növekszik a hirdetések szerepe
Azonban az árak nem mutatnak drasztikus csökkenést, vagyis a 2008-hoz hasonló visszaesésére nem kell számítanunk, csupán egyelőre „nehezített pályán” halad tovább a lakáspiac. Ilyen helyzetben még fontosabbá válik, hogy lakásunk „kitűnjön” az eladó ingatlanok mezőnyéből, vonzó és népszerű legyen a nagy választékban.
Ez egyrészt még hangsúlyosabbá teszi a hirdetések szerepét különösen az online médiumokban, másrészt felértékeli az ingatlanközvetítők munkáját és szakértelmét, hogy a szinte naponta-hetente változó hektikus lakáspiacon eligazodjanak az eladók és a vevők.
Hogyan alakultak a lakásárak és a hirdetési díjak?
Mivel az ingatlan.com a lakáshirdetési piac legmeghatározóbb szereplője, ezért itt néztük meg, hogy az elmúlt nyolc évben hogyan aránylottak egymáshoz a lakásárak, illetve a hirdetési költségek. A lakásárak tekintetében az ingatlan.com adatai szerint 2015 tavaszán átlagosan Budapesten egy négyzetméternyi ingatlan ára 317 ezer forint volt, míg 2023-ban közelítette az egymilliót, pontosan 969 ezer forintot ért.
A vármegyeszékhelyek esetében 2015-ben egy négyzetméternyi ingatlan átlagosan 187 ezer forintba, míg 2023-ban 602 ezer forintba került. Ha Budapest és a vármegyeszékhelyek átlagát együttesen nézzük, akkor az átlagos négyzetméterár 275 ezerről 818 ezerre nőtt. Összességében tehát durván háromszoros lakásár-növekedésről számolhatunk be az elmúlt nyolc évet górcső alá véve.
A lakáshirdetések esetében 2015-ben egy hirdetésért 4221 forintot, míg 2023-ban 13.196 forintot fizettek az ingatlanközvetítők egy évre országosan. Ugyanezek a számok vidéken 2015-ben 658 forintot, míg 2023-ban 4663 forintot jelentettek. Vagyis országos szinten az áremelkedés szinkronban van a lakásáremelkedésekkel, míg vidéki viszonylatban némileg nagyobb az emelkedés, bár utóbbinál akkoriban elhanyagolhatóan alacsony volt a hirdetés egy évre. Jelenleg egy egyéves hirdetés havi díja országosan ezer forint körül alakul a tanácsadók számára, míg vidéken kevesebb mint négyszáz forint egy hónapra.
De miért is fontos ez az összefüggés? Az ingatlan.com adatai szerint ugyanis amíg országosan 2015 áprilisában 203 ezer eladó lakáshirdetés szerepelt a portál adatbázisában, ugyanez a szám jelenleg 138 ezer eladó lakáshirdetés. Vagyis, ahogy már említettük korábban, visszaesett a piac a jól ismer gazdasági és politikai adottságok miatt. Ez pedig nyilvánvalóan felértékeli az ingatlanközvetítők szerepét.
Jutalékok és a hirdetések
Érdemes a lakásárak és hirdetési díjak mellett megnézni a tanácsadók jutalékszintjét is, amelyek jelenleg nagyjából 3%-os átlagot mutatnak. A piacvezető hirdetési portálon mintegy 7330 ingatlanközvetítő hirdet lakásokat, házakat, nyaralókat, telkeket, akik közül több mint háromezer tanácsadó tette nyilvánossá, hogy hány százalékos jutalékkal dolgozik. A tavaly nyári adatok szerint 2,95% az átlagos tanácsadói díj az önálló irodákat és a nagyobb hálózatokat tekintve – beleértve a fővárosi és a vidéki díjakat is.
Mivel a lakásárak megháromszorozódtak, ezért e díjak összege is megháromszorozódott, vagyis ehhez képest nem tekinthető jelentősnek a hirdetések áremelkedése. A jutalékszintek egyébként az elmúlt évtizedben fokozatosan csökkenő tendenciát mutattak, amelyek alapvetően egyrészt a magas ingatlanáraknak, másrészt a technológiai fejlődésnek köszönhetők. Így a korábbi 4-6%-os szintektől mára eljutottunk a 3%-ig.